Mi az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció ma már a mindennapok egyik legfontosabb kommunikációs eszköze. De mi az asszertív kommunikáció pontosan? Ebben a blogposztban megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket!

Mi az asszertív jelentése?

Az asszertivitás egy bárki által elsajátítható kommunikációs forma, amely segíthet nekünk a munkában és a magánéletben is. Ma már akár online tanfolyamok formájában is részt vehetünk egy tréningen, nem szükséges több száz kilométert utaznunk ezért!

Többször találkozhattunk már a kifejezéssel, esetleg álláshirdetések szövegében, önismereti könyvekben, vagy egyszerűen egy baráti beszélgetés során. Az asszertivitás tulajdonképpen az a fajta higgadt önérvényesítés, amikor a saját érdekeink mellett el tudjuk fogadni a másik fél véleményét is.

 

Engem mindig csak bántanak!

A kommunikáció az önkifejezés egyik legfontosabb formája. Természetesen ahány ház, annyi szokás, azaz a kommunikációnk is ezerféle.

A kommunikációs technikák elsajátítása már egészen kis korban elkezdődik. Gondoljunk csak bele: csecsemőkortól fogva, mindennap látjuk a szüleinket, közeli családtagjainkat egymással interakcióba lépni. Ezek java része akarva-akaratlanul is belénk ivódik, a személyiségünk részévé válik. Mondhatjuk, hogy később az oktatási intézmények már-már “hozott anyagból dolgoznak”, mégis sokat sajátítunk el a mikro közösségekből is.

Ezek mind befolyásolják személyiségünket, mégis sokat számít az alaptermészetünk is. Van, aki csendesebb, introvertáltabb, neki nehézséget okoz az önkifejezés legapróbb formája is. Mások határozottabbak, jobban megy nekik az önérvényesítő kommunikáció, ők sokkal keményebben kommunikálnak. Létezik a passzív-agresszív típus, akit ha megkérdezzük, hogy mi a baja csak annyit mond: semmi.

Ezek mellett vannak olyanok, akik csak egy nagyot sóhajtanak és annyit mondanak: Engem mindig csak bántanak!

Láthatjuk tehát, hogy ezerféle kommunikációs stílus létezik, lehet, hogy néhányban akár magunkra is ismerünk.

A jó hír azonban, hogy az asszertivitás tanulható, fejleszthető, de nem egyik napról a másikra. Gondoljunk úgy az asszertív gondolatokra, mint egy új kommunikációs nyelv elsajátítására.

Az asszertív kommunikáció célja

Sokak számára ismerős lehet a helyzet, mikor egy nehéz akár érzelmi túlfűtöttségtől sem mentes párbeszédet kell lefolytatni. Az asszertív kommunikáció célja, hogy közösen a másik féllel együttműködve megoldjunk egy felmerülő konfliktust.

Az asszertív ember tisztában van a saját érzéseivel, belső világával és kellően magas önismerettel rendelkezik. Az asszertivitás önérvényesítés, de mindeközben a másik szükségleteit, igényeit is meghallgatom és figyelembe veszem.

A munkahelyünkön is rendszeresen találkozhatunk olyan helyzetekkel ahol szükség van az önérvényesítésre, a megfelelő kommunikációs stílus pedig elengedhetetlen. Az asszertív kommunikáció ma már elsajátítható online képzés formájában is, de nagyobb multinacionális cégeknél már belső képzéseket is szerveznek.

Ez nem véletlen, mivel a céges belső kommunikáció mindennek az alfája és omegája. Ha nincs megfelelő párbeszéd a munkatársak között, annak előbb vagy utóbb a munka látja a kárát.

Ma már több kommunikációs tréning foglalkozik az asszertivitás témakörével, akár online tanfolyam formájában is.

Asszertivitás, de hogyan és mikor?

Először is tisztázzuk, hogy az asszertív kommunikáció nem egyenlő a meghunyászkodó magatartással. Az asszertív ember sikeresen érvényesíti az érdekeit, de mindeközben figyelembe vesz másokat is.

Az asszertivitás egyik alaptézise az, hogy én-üzenetekkel kommunikálunk a másik fél felé. Egy vita során hajlamosak vagyunk az olyan felütésű mondatokra, mint a: Te mindig ilyen vagy… Te mindig ezt csinálod! Te soha nem mosogatsz el, stb. Ismerősek, ugye? Ilyenkor a kommunikációnk egy az egyben a másik félről, és nem önmagunkról, a saját érzéseinkről szól.

Az asszertivitás kulcsa, hogy értő figyelmet mutassunk a másik ember felé. Akarjuk igazán meghallani, mit mond nekünk a másik fél a párbeszédben.

Így az kommunikáció megengedi mindkét fél számára, hogy az legyen, aki. Nem akarunk többé manipulálni, kontrollálni vagy mártírként viselkedni egy beszélgetésben vagy vitában, hanem közös, mindkét fél számára előnyös megegyezés a cél. Az asszertív kommunikáció, hívható önérvényesítő kommunikációnak is, hiszen az én-üzenetekkel nem a másikról alkotok véleményt, hanem azt mondom el, ami bennem van. Tanuld meg, érdemes!

 

Nézzünk egy konkrét példát!

Egy emelkedett hangvételű vita van kibontakozóban, közted és a párod között. Szeretnéd ezt elkerülni, ezért az asszertivitást választod:

Nem szeretem amikor így beszélsz velem, rossz érzést kelt bennem. Megtennéd kérlek, hogy ezt abbahagyod? 

Az asszertív kommunikációt gyakran a szubmisszív (behódoló) és az agresszív viselkedés között helyezik el. Az asszertivitás szorosan összefügg az önbecsüléssel és az önismerettel. Az asszertív kommunikáció nagy segítségünkre lehet olyan helyzetekben, ahol a bizonytalanság bekúszik az életünkbe, vagy akár válsághelyzetekben. Az önérvényesítésnek azonban ezerféle arca van: van, aki agresszívan viselkedik, van, aki behódol és vannak olyanok, akik az érzelmi játszmázást, a manipulációt választják.

Az áldozat, a manipulátor és a többiek

Az alábbi példákon keresztül mutatjuk be, hogy mennyire eltérőek lehetnek a kommunikációs stílusok.

 

Agresszív viselkedés

Az agresszívan kommunikálók általában bizonytalanok és igyekeznek szó szerint erőből lenyomni a másik felet.

Általában hangosan beszélnek, a vitákban mindig nyernek és azonnal támadnak. Általában durvák, szarkasztikusak, szinte válaszra sem várnak. Ők azok, akik lekicsinylően beszélnek a többi emberrel szemben, másokat alárendelteknek tekintenek.

Az agresszív emberek gyakran élnek a szóbeli bántalmazás eszközével. „Pontosan olyan vagy, mint az Anyád”, „Most nézd meg, mit csinál!”, „Miattad nem jutunk egyről a kettőre”, „Neked állandóan csak a költésen jár az eszed”.

Az agresszívan viselkedő emberek – ugyan látszólag elérik a céljukat – ellenérzést váltanak ki a környezetükből. Az agresszívan viselkedő jellemzően a saját céljait szeretné elérni, nem foglalkozik mások igényeivel. Ő az, aki mindent kikér magának és soha nem kér, hanem mindig utasít.

Passzív/Szubmisszív viselkedés

Ő az, aki soha nem mondja ki, amit gondol. Általában belül forrong, kívül pedig mosolyog. Folyamatos belső feszültségben él, mivel a ki nem mondott gondolatok belülről feszítik. A passzív ember hagyja, hogy mások alárendeltjévé váljon. Ők azok, akik nagyon nehezen fejezik ki a saját szükségleteiket, így mások sokszor semmibe veszik az intimszférájukat. Amikor kifejezik az igényeiket, azt olyan bátortalanul teszik, hogy a másik fél nem veszi őket komolyan.

„Nem számít, csináld csak.”, „Tegye csak, amit jónak lát”, „Persze, tudok tovább maradni, megoldom”. A szubmisszív viselkedés azt üzeni, hogy a másik szinte bármit megtehet velünk, úgyis elviseljük.

 

Manipulatív viselkedés

A manipulatív ember az, aki kiskapuk útján éri el, amit akar. Alakoskodik, nem mondja ki a valódi érzéseit és gondolatait. Ő a játszmázás nagymestere, soha nem tudjuk éppen hányadán állunk vele. Ő az, aki elvárja a másiktól, hogy kitalálja a gondolatait, nem játszik nyílt kártyákkal. Ez tulajdonképpen a passzív-agresszió egy formája, hiszen ha nem azt kapja, amire vágyott, zsarolni kezdi a másikat. A manipulatív ember bizonytalan, fél attól, hogy nemet mondanak a vágyaira, vagyis a visszautasítástól való félelem áll a viselkedése mögött.

 

Passzív-agresszív viselkedés

Ők azok, akik nem mondják meg nyíltan, ha valami nem tetszik nekik, inkább csendesen szabotálnak mindent, ami számukra nem előnyös. Nem dühösek, inkább nyájasan viselkednek és egy jól időzített beszólással fejtik ki a véleményüket. Ha esetleg nyíltan rákérdezünk, hogy dühösek-e akkor gondolkodás nélkül letagadják. Ő az, aki megengedi a másiknak, hogy vacsorát válasszon helyette, azonban fintorogva eszi meg a menüt. Áldozatnak érzi magát, ő az, aki mindig nagyobb büntetést kap, mint amit megérdemelne. „Én nem ártanék neked, de te mindig belém kötsz”, „Neked soha nem elég jó, amit csinálok”.

 

Asszertív viselkedés

Az asszertív kommunikáció olyan elemeket tartalmaz, amivel közvetlenül tudjuk kifejezni a szükségleteinket, érzelmeinket anélkül, hogy a másik embert ezzel megbántanánk vagy károsítanánk a jogait és érzéseit. Az asszertív személy kiáll a saját jogaiért, képes nyugodtan, érthetően és őszintén kifejezni az érzéseit. Az asszertív kommunikáció magasfokú önismeretet igényel, fontos, hogy először tisztában legyünk a vágyainkkal, érzéseinkkel egy adott helyzetben. Az asszertív ember ismeri önmagát, azt, hogy mik az erősségei és a gyengeségei, és két lábbal áll a talajon. Nem akarja a valóságot eltorzítani és ami a legfontosabb: képes felelősséget vállalni önmagáért és a döntéseiért.

Az asszertív ember egy beszélgetésben igazodik a másik félhez, de nem az a célja, hogy felülkerekedjen a másikon. Képes az együttműködésre, őszintén érdekli a másik ember véleménye.

Az asszertív viselkedés nonverbális szinteken is fontos, hiszen hiába mondjuk el, mit szeretnénk, ha a testünk mást üzen. Testtartásunk legyen határozott és nyitott. Teljes testünkkel forduljunk a másik felé, de tartsuk a távolságot. Legyen állandó szemkontaktus, de ne „bámuljuk” a másikat, így szerezve érvényt az akaratunknak. A gesztikulációval is támogassuk meg a mondandónkat, de ne csapkodjuk az asztalt, vagy mutogassunk a másikra. Figyeljünk a hangerőre is, ezzel támogatva a mondandónkat. Lélegzetünk maradjon nyugodt és kiegyensúlyozott.

Az asszertív jogok listája

1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled.
2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet.
3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek.
4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem.
5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van.
7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél.
8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is.
9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket.
10. Jogod van ahhoz, hogy képviseld az érdekeidet.
11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet.
12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj.
13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: Nem tudom.

 

Mire tanít az asszertív kommunikációs tréning?

Sokak számára az érzéseik kifejezése olyan, mintha taposó aknákkal teli területen kellene átszaladniuk. Nagyon kevesen tudják egyszerűen, spontán módon megfogalmazni, hogy mit szeretnének. Az asszertív kommunikációs tréning ebben lesz segítségükre.

Az asszertív kommunikációs tréning segít felismerni és kifejezni az érzéseidet, egyszerű és spontán módon. Amennyiben ezeket sikerült felismerni és tudatosítani magunkban, akkor a következő lépés a megfelelő kommunikáció. Ne követelésként fogalmazzuk meg, amit szeretnénk, hanem egyszerű kérésként, amire a másik tud igent vagy nemet mondani. Beszéljünk objektíven, tartózkodjunk az ítélkezéstől.

A harmadik lépés, hogy képesek legyünk meghallgatni, értő figyelemmel a másik embert. Ne csak a verbális, hanem a nonverbális (pl. mozdulatok, levegővétel) jelekre is igyekezzünk odafigyelni.  

 

Legyen a legjobb barátod az asszertivitás!

Az asszertív kommunikáció békés, hatékony és célt érünk vele hosszú- és rövidtávon is. Csak nyerhetünk vele!

Ha kedvet kaptál hozzá és szeretnéd megtanulni, látogasd meg a The Bright Academy oldalát és iratkozz be a tanfolyamra vagy add ajándékba!

 

Forrás: thebrighacademy.hu; wikipedia.org; forbes.hu

Képek: Unsplash