Miért fontos a környezettudatos nevelés és a környezetvédelem?

Egyre nagyobb hatását érezzük a környezeti változásoknak. Hogy tehessünk ellene, irányváltás szükséges, melynek lényeges összetevője a környezettudatos nevelés.

 

Súlyosbodó környezeti válság

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Szól a mondás, mely David Browertől, az ismert környezetvédelmi aktivistától származik. Sajnos azonban sokan nem ennyire előrelátóak, nem foglalkoznak vele, hogy kizsákmányoljuk környezetünket. Sokszor nem is tudatosul az emberekben, hogy mindenki hatással van környezetére mindennapi tevékenységei során. Pedig sok kicsi sokra megy.

Eleinte főként inkább csak környezetvédő megmozdulásokat szerveztek a tarthatatlan helyzet megállítására, később pedig a törvényhozás is fontos döntéseket hozott a még súlyosabb gondok elkerülésének érdekében. Az első világméretű program kidolgozására, ami a környezet megóvásával foglalkozott, az ENSZ környezeti világkonferenciáján Stockholmban került sor 1972-ben.

Magyarországon a rendszerváltást követően jelent meg szervezetten a környezetvédelem. Rájöttek, hogy elengedhetetlen a társadalmi összefogás. Így természetvédő-, környezetvédő mozgalmak és egyesületek alakultak.

 

Környezeti, avagy környezettudatos nevelés

A környezeti nevelés célja környezettudatos gondolkodású emberek nevelése, akik odafigyelnek környezetükre. Ez egy olyan folyamat, amely segít az ember és környezete kapcsolatának megértésében és segít a hozzáállás fejlesztésében.

Tudatosan kell törekednünk a fenntarthatóságra. Meg kell tanulnunk a környezetünkkel harmóniában élni. A megfelelő életmód elsajátítása már kiskortól nagyon fontos. Akik így nevelkednek, azoknak felnőtt korukra már természetes lesz az ilyen típusú viselkedés, míg felnőttként sokkal nehezebben változtatunk szokásainkon.

Előre kell gondolkodnunk, hogy a jövő generációi is egy élhető világba születhessenek. Lényeges, hogy mi is tegyünk környezetünk védelméért. Ennek egyik hasznos eszköze lehet, hogy elsajátítod környezettudatos nevelés tanfolyamunk során, hogyan kell megtanítani mások számára azt, hogy mennyire fontos a környezettudatos életvitel kialakítása.

A környezetvédelem mindenki dolga. Együtt okoztuk a környezetvédelmi problémákat, ezért a problémákat is együtt kell megoldanunk.

 

Levegő-, víz-, talajszennyezés

Mivel az emberiség folyamatosan szennyezi környezetét, hatására a levegő, víz, talaj összetétele előnytelenül változik.

A légszennyezés legfőbb oka az autókból kiáramló kipufogógáz, valamint a kémények füstje. Európában az elmúlt évtizedekben – a környezetvédelmi megmozdulások hatására – számos légszennyező anyag kibocsátása nagymértékben visszaesett.

A vízszennyezés, amit leginkább a megsérült hajókból kiáramló kőolaj és kőolajszármazék okoz, a vízi élőlényeket károsítja, pusztítja. A víz felszínén lebegő olaj beszennyezi a madarak tollait és elzárja a napfényt, így gátolja a vízi élőlények gázcseréjét. Az algásodás is komoly gondokat okoz, amit a vízbe jutó műtrágya, szennyvíz okoz. Sajnos rengetegszer fordul elő az is, hogy a vízi állatok belegabalyodnak az élővízükben úszkáló hulladékba.

A talajszennyezés legfőbb oka a szemét-, és hulladéklerakók veszélyes anyagaiból talajba szivárgó mérgek és nehézfémek. Ezen kívül a talajt rengeteg rovarirtó permetszer, valamint nitrogén és foszfortartalmú műtrágya szennyezi. A növények ezeket felszívják a talajból, amiket pedig az állatok és mi is megeszünk, ami aztán megbetegíti szerveinket.

 

A környezetkárosítás hatásai

Az emberiség olyan életmódot folytat, amellyel feléli saját tartalékait. Természeti értékeink, erőforrásaink kizsákmányolása nem fenntartható. Az elkövetkező generációk érdekeit is figyelembe kell vennünk. Megoldásra az vezet, hogy a nem megújuló helyett a megújuló erőforrásokat kell kiaknáznunk.

Az erdőirtás az erdők újratelepítés nélküli elpusztítása. Az esőerdők égetése ráadásul nem csak az adott területen okoz katasztrófát, hanem a felszabaduló szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az erdőterületek csökkenése sajnos Magyarországon is bekövetkezett. Amíg régen Magyarország 2/3-át erdő borította, most körülbelül csak 1/5-ét. Ma már nagyon sok a beépített terület.

Az ózonréteget a különböző termelőtevékenységek melléktermékei pusztítják, vékonyítják. Ezek a károkozó anyagok például a gépjárművek belső égésű motorjai és gyárkémények által kibocsátott füstök. Az ózonpajzsunk legfőbb roncsolói azonban mégsem ezek, hanem a szórópalackok CFC gázai. Az ózonréteg pusztulásával nő a Föld felszínére jutó ultraibolya sugárzás, és ez károsan hat egyes, a tengeri tápláléklánc alapját jelentő algákra.

Szemétnek, vagy hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, melyek az ember mindennapi élete során keletkeznek, feleslegessé válnak. Amíg még kis mennyiségű hulladék keletkezett, nem okozott nagy gondot, de a kezelhetetlen mennyiségű hulladéktömeg óriási problémákhoz vezet. Sajnos a fejlett országokban 1 fő átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. Külön említést érdemelnek a veszélyes hulladékok, amik a lakosságnál termelődő elemek, akkumulátorok, sütőzsiradékok, festékek, gyógyszerek, valamint az egészségügyi intézményekből származó veszélyes hulladékok.

Sok betegségért, az élővilág pusztulásáért a környezetszennyezés a felelős. Környezeti neveléssel és fenntarthatóságra neveléssel elősegíthetjük, hogy ne csak mi, hanem mások is környezettudatosan viselkedjenek.

 

Az EU fontosabb környezetvédelmi alapelvei

• Megelőzés elve:
  Elsősorban a megelőzésre kell törekedni az utólagos kárelhárítás helyett. A szennyezés keletkezését kell elkerülni.
• Szubszidiaritás elve:
  Az EU csak akkor és olyan mértékben lép közbe, ha a tagállam nem tudja a tervezett intézkedést megvalósítani. Illetve, ha a közösségi szinten történő megvalósítás hatékonyabb tud lenni.
• Károkozó felelősségének elve:
  A környezeti kár költségét az viselje, aki a károkozást okozta.
• Együttműködés elve:
  A tagországok környezetvédelmi politikáját össze kell hangolni. A feleknek információs kötelezettségeik vannak országon belül és országokon kívül is.
• Fenntartható fejlődés elve:
  A jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a következő nemzedékek számára is egy élhető világ maradhasson.
• Elővigyázatosság elve:
  Minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni a környezetkárosítást. Még a kár bekövetkezte előtt be kell avatkozni.
• Magas szintű védelem elve:
  A lehető legmagasabb szintű technikát kell alkalmazni a környezetvédelem során.
• Integrálás elve:
  A környezetvédelmet be kell integrálni a szakpolitikákba.

 

Ökológiai lábnyom, vagyis ecological footprint

William E. Rees kanadai ökológus alkotta meg 1996-ban az ökológiai lábnyom kiszámításának első koncepcióját, melyet elsőként Mathis Wackernagel svájci várostervező dolgozott ki disszertációjában Rees felügyelete alatt.

Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve mennyire használjuk túl bolygónk javait. Számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához, beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a hulladékkezelést is.

 

Mit tehetünk?

A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, ezért le is tudjuk állítani azzal, hogy kerüljük ezeket a tevékenységeket. Illetve helyettesítjük őket olyanokkal, amelyek nem járnak Földünk további károsodásával.

Íme néhány tanács környezetünk védelméért:

• Légy takarékos! Ne fogyassz feleslegesen vizet és energiát! Zárd el a csapot fogmosás közben!
• A kinőtt, megunt ruhákat ne a kukába dobd. Ha jó állapotú, ajándékozd el, ha nem, akkor használd pl. törölgetéshez.
• Autó helyett járj biciklivel, vagy gyalog. Ha nagy a távolság, akkor pedig használd a tömegközlekedés eszközeit.
• Ezentúl környezetbarát műszaki berendezéseket, környezetbarát élelmiszereket vásárolj.
• Mellőzd a műanyag termékek vásárlását.
• Ne vegyél mindenből újat! Helyette vásárolj néha használt ruhát, használt háztartási cikket, vagy régi könyvet.
• Ne önts szennyvizet a folyóba! Ne szemetelj!
• Ha teheted, vegyél részt néha önkéntes szemétszedéseken.

 

 

Környezettudatos nevelés már az óvodákban

Az óvodapedagógus egyik fő feladata, hogy lehetővé tegye a kicsik számára környezetünk megismerését. Az óvodai foglalkozások során a gyerekek számára olyan élményeket, tevékenységeket kell biztosítaniuk, melyek segítségével megtapasztalják, megismerik és megszeretik a természetet.

A gyermekek számára meghatározó érzelmi impulzusokat tudnak adni a séták, kirándulások, állatkert-, vadaspark-, erdőlátogatások, helyszíni foglalkozások. Utóbbi például a babszem csíráztatása, levelek gyűjtése és préselése, vadgesztenye figurák készítése.

A gyermekkor élményei nagyban meghatározzák felnőttkorunk gondolkodásmódját, életmódját. Fontos, hogy a természet iránti felelősség kialakuljon bennük. A szülőknek és óvodapedagógusoknak így óriási szerepe van a környezeti nevelésben. Környezettudatos nevelés – Klímatudatos életmód coach tanfolyam célja, hogy a környezettudatos nevelés a mindennapok témájává nője ki magát és gyakorlati tanácsokkal lássa el a szülőket és a pedagógusokat.

 

Miről szól a tanfolyam?

Környezettudatos nevelés – Klímatudatos életmód coach tanfolyamunk főként coaching szempontból közelíti meg a környezeti nevelést. Éppen ezért, a tanuló először a coaching alapjaival, annak alapvető eszközeivel ismerkedik meg. Így aztán sokkal egyszerűbbé és tudatosabbá válhat a nevelés.

Amennyiben számodra is meghatározó a környezetvédelem, környezettudatos nevelés tanfolyamunkon kívül figyelmedbe ajánljuk a The Bright Academy két ingyenes tanfolyamát is. Egyik a Zero Waste Útmutató, ami a hulladékmennyiség csökkentésének jelentőségéről ad leírást, a másik pedig a Vegán Útmutató, amely bemutatja ezt az elhivatott, tudatos életmódot.

Ha a coaching terület is foglalkoztat, szeretsz irányt mutatni és a fejlődés útjára terelni az embereket, akkor coach képzésünk is Neked való. Próbáld ki bátran!

 

Ne keverd össze: globális felmelegedés – globális klímaváltozás

Bár a globális felmelegedés és a globális klímaváltozás fogalmát sok esetben szinonimaként használják, a két kifejezés nem ugyanazt jelenti.

A globális felmelegedést nagyrészt emberi tevékenység okozza. A legjelentősebb előidézője az elektromos energia termelése, a haszonállat tartás, a közlekedés, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés.

A Föld hőmérséklete azon múlik, hogy mennyi hő érkezik a Napból a bolygónkra, és hogy a bolygó mennyit ver vissza, és mennyi ragad bent légkörünkben. Ezt nagyban befolyásolják az üvegházhatású gázok. Minél több van belőlük a légkörben, a hő annál inkább megmarad a földfelszín közelében, magasabb hőmérsékletet okozva, elindítva a globális felmelegedés folyamatát. Ezeket a gázokat a bolygó is kibocsájtja, de ezt a természetes mennyiséget a Föld képes kezelni. A probléma akkor kezdődik, amikor az ember által kibocsájtott gázok is bekerülnek a körforgásba. Erre a mennyiségre ugyanis Földünk nincs felkészülve. Az egyensúly felborul, és megkezdődik a melegedés felgyorsulása.

A globális klímaváltozás magában foglalja a globális felmelegedést és annak következményeit is, például a csapadékkal vagy a légmozgással kapcsolatos változásokat.

 

Most itt a lehetőség!

Környezetünk összetett, minden mindennel összefügg, és még a legkisebb eleme is számít. Jelentkezz Környezettudatos nevelés – Klímatudatos életmód coach tanfolyam tanfolyamunkra, hogy Te is hozzájárulhass környezettudatos neveléssel Földünk megfelelő egészségi állapotához.

 

Forrás: wwf.hu, szervez.uni-miskolc.hu, nive.hu, negyszinvirag-ovda-szigethalom.webnode.hu, wikipedia, globalisfelmelegedes.info, hugas.met.com, kornyezetblog.weebly.com, xforest.hu

Képek: Unsplash